Az ECC memória, más néven hibajavító kód memória, képes észlelni és kijavítani az adatok hibáit. Általában csúcskategóriás asztali számítógépeken, kiszolgálókon és munkaállomásokon használják a rendszer stabilitásának és biztonságának növelése érdekében.
A memória elektronikus eszköz, működése közben hibák léphetnek fel. A magas stabilitási követelményeket támasztó felhasználók számára a memóriahibák kritikus problémákhoz vezethetnek. A memóriahibák két típusba sorolhatók: kemény hibák és lágy hibák. A kemény hibákat hardverkárosodás vagy hiba okozza, és az adatok folyamatosan hibásak. Ezeket a hibákat nem lehet kijavítani. Másrészt a lágy hibák véletlenszerűen fordulnak elő olyan tényezők miatt, mint például a memória közelében lévő elektronikus interferencia, és javíthatók.
A lágy memóriahibák észlelésére és kijavítására bevezették a memória „paritásellenőrzés” fogalmát. A memória legkisebb egysége a bit, amelyet 1 vagy 0 jelöl. Nyolc egymást követő bit alkot egy bájtot. A paritásellenőrzés nélküli memória bájtonként csak 8 bitet tartalmaz, és ha valamelyik bit helytelen értéket tárol, az hibás adatokhoz és alkalmazáshibákhoz vezethet. A paritásellenőrzés minden bájthoz egy plusz bitet ad hibaellenőrző bitként. Az adatok bájtban történő tárolása után a nyolc bitnek fix mintája van. Például, ha a bitek 1, 1, 1, 0, 0, 1, 0, 1-ként tárolnak adatokat, akkor ezeknek a biteknek az összege páratlan (1+1+1+0+0+1+0+1=5 ). Páros paritás esetén a paritásbit 1; egyébként 0. Amikor a CPU beolvassa a tárolt adatokat, összeadja az első 8 bitet, és összehasonlítja az eredményt a paritásbittel. Ez a folyamat képes észlelni a memóriahibákat, de a paritásellenőrzés nem tudja kijavítani azokat. Ezenkívül a paritásellenőrzés nem tudja észlelni a duplabites hibákat, bár a duplabites hibák valószínűsége kicsi.
Az ECC (Error Checking and Correcting) memória viszont egy titkosított kódot tárol az adatbitek mellett. Amikor az adatokat a memóriába írjuk, a megfelelő ECC-kód mentésre kerül. A tárolt adatok visszaolvasásakor a mentett ECC kód összehasonlításra kerül az újonnan generált ECC kóddal. Ha nem egyeznek, a kódok dekódolásra kerülnek, hogy azonosítsák a helytelen bitet az adatokban. A hibás bitet ezután eldobja, és a memóriavezérlő kiadja a megfelelő adatokat. A javított adatokat ritkán írják vissza a memóriába. Ha ugyanazt a hibás adatot újra beolvassa, a javítási folyamat megismétlődik. Az adatok újraírása többletköltséget jelenthet, ami észrevehető teljesítménycsökkenéshez vezethet. Az ECC memória azonban kulcsfontosságú a szerverek és hasonló alkalmazások számára, mivel hibajavítási lehetőségeket biztosít. Az ECC memória drágább, mint a hagyományos memória a kiegészítő szolgáltatásai miatt.
Az ECC memória használata jelentős hatással lehet a rendszer teljesítményére. Bár csökkentheti az általános teljesítményt, a hibajavítás elengedhetetlen a kritikus alkalmazások és szerverek számára. Ennek eredményeként az ECC memória gyakori választás olyan környezetekben, ahol az adatok integritása és a rendszer stabilitása a legfontosabb.
Feladás időpontja: 2023. július 19
